49.
HASONLAT
A klarinét-hang
emberi – szinte élő,
mez-telen lélek.
50.
...........
Halálos búcsú:
Anyám szorító keze
reszket az ágyon.
51.
GYÁSZ
A csöndes könnyek
éjszaka itatódnak
fekvőhelyembe.
Folynak csak, folynak.
Egyedül Isten tudja:
Magamért? Érte?
52.
!?!
Átölelted őt.
ugye, Halál barátom!?!
Csillapítottad
elveszettségét
egy mélybehúzó álom
kábulatában!?!
53.
REMÉNYTELENÜL
szerelmes voltam,
vagyok, leszek örökké
a szerelembe.
54.
DIAGNÓZIS
Betokosodott
gócok –, ezek s bűnök.
Méreg a szívnek.
55.
SZÉLEK
Az ostobaság
szétszóródik és terjed,
mint a betegség.
Ami elfér egy
cseppben, és boldog is ott,
az a Teljesség.
56.
VELENCEI EMLÉK
Mindig a tóról
fújt a hűvös szél engem,
nád-csutkán futót.
57.
NE BÍZZ
Az idő nemhogy
gyógyít, elsimít, nyugtat,
-- rombol az idő!
Ne bízz időre
semmit! Mindennek belső,
kemény munka kell!
58.
TAPASZTALAT
Az ember múltja:
Taposóaknák hada
a jövőjére.
Vigyázz, a múltad
most csinálod!... Lehet rét,
mindenkor selymes?!
59.
TÜNEMÉNY
Árny-fényjáték egy
fekete-fehér felhő
ragyogó szélén.
60.
TRÉFA
Most már adózni
kéne a „méltóság”-nak
is. Terepszínű
álcának őszül fejem.
61.
ÉVSZAK
Ez téli álom.
Bennem a csend is alszik.
Emészt a lélek
-- mint zsírjukat a medvék --
sok lerakódást.
62.
HŰSÉG A HŰSÉGHEZ
Hűséged jele
hozzám: hűséged ahhoz,
kinek szántalak.
63.
MÉG NEM
Símogatástól-
-elárvult kezem még nem
szorul ökölbe.
Az öröklétben
Gábriel majd pecséttel
kezedbe fonja.
64.
A SZÉPRŐL
Ami szép, az ég
ajándéka annak, ki
meglátni képes.
65.
ANNYIRA
elmondhatatlan,
hogy a szívem helyén most
milyen hideg van.
